Sentosa

Az elmúlt héten nem sok minden történt, ami a szenvedéseimen felül említésre méltó. A félév második felébe értünk, és ez egyenértékű azzal, hogy nagyon sok csapatmunka leadási határideje nagyon súlyosan ott lóg a levegőben. Pedig én nem ezekkel szeretnék foglalkozni! Én a diplomámat szeretném írni! Ehelyett folyamatosan megbeszélések vannak, meg kutatni kéne, meg utánanézni dolgoknak, meg írogatni, meg közvélemény-kutatást csinálni. De ezeket a tőlem telhető legnagyobb gonddal, és feltűnésmentesen igyekszem hanyagolni. :)

Egy 4 perces prezi-részleten hülyeség 4 órát dolgozni, nem? Aztán meg nem tudom, hogy a leadott több száz, akár 1000 oldalt melyik tanár tudja elolvasni.

Szóval legalább a hétfő jó volt, amit teljes egészében a Nikkivel tölthettem. Az eredeti úticél ugyan Bintan volt, a szomszédos indonéz sziget, végül mégis csak Sentosá-ig jutottunk, a helyi tengerpart és élménysziget-ig.


Viszont végre kipróbálhattuk az újonnan átadott monorail-t az egysínű vasutat, amivel 5 perc alatt el lehet jutni a metróállomástól a tengerpartra, a korábbi kényelmetlen 15 perces buszozás és átszállás helyett. A Monorail az a sárga villamos, illetve a zöld izé a háttérben.

Az egész délután során a parton voltunk, és szerencsére nem volt sok ember, úgyhogy nem nagyon zavartak minket. Viszont összefutottunk egy pávával, ami elérte, hogy a sült krumpli adagunk kb. felét ő ehette meg. Nagyon rámenős volt! :)


Ebédre és vacsorára Carbonara spagettit főztünk sült rákkal, jól belaktunk, majd a „Bridget Jones naplója 2” nézése közben elaludtunk. :)

Kedden aztán két elég erős, 6,5 körüli földrengés volt Indonéziában, Szumátrán, Szingapúrtól kb. 450 km-re. A város néhány pontján lehetett ugyan érezni valamit (mintha a körúton elmenne a 4-6-os villamos), pl. a Nikki étterménél is, de ahol én voltam, az egyetemen, ott már semmi nem volt. Úgyhogy a nagymamák is megnyugodhatnak! :)