Megatánc

Nem húzom az időt, itt van, amire mindenki várt:



Kedd este volt a Farewell Tea, ahol az egyetem egy fogadás keretében jó utat kívánt a májusban hazautazó cserediákoknak. A Kati úgy gondolta, hogy igazán feldobhatnánk egy kicsit a programot, és táncolhatnánk egy igazi magyar folklór táncot az egybegyűlt nagyérdeműnek. Az ötlet megvalósításában sok segítséget jelentett, hogy kaptunk ruhákat a nagykövetségtől, akik négy üveg jó magyar borral is szponzorálták az előadást, hogy olajozottabban menjen a tánc. :)



A táncmester az Attila volt, aki itt dolgozik Szingapúrban a DHL-nél, de korábban egy néptánc-zenekarban is játszott. Ő tanította be nekünk a táncot. Az elején még nem voltak egyértelműek a szerepek,



De a végére már mindenki profin tudta, hogy mit kell csinálni.



A lányok is remekül néztek ki a szoknyában.



Meg is kellett értük küzdenünk! ;)



További képek elérhetők a http://picasaweb.google.com/erdosdorka címen.

Múlt pénteken délelőtt a Nikkinek is volt egy állásinterjúja, ami jól sikerült, legalábbis lesz egy újabb kör, jövő kedden. Hogy egy kicsit lenyugodjon, elvittem a német étterembe, ahol előző héten voltunk a Jade-ékkel. Az biztos, hogy itt rendes méretű húsokat kaptunk, és tényleg olyan ételek voltak, amiket utoljára Münchenben ettem. Viszont szerintem felcserélték a rendelésünket, és én végül azt ettem, amit eredetileg a Nikki rendelt. Sebaj, az is finom volt!

Szerintem még soha nem csináltam képeket a koleszról, hogy hol is töltöm a napjaimat. Nos erre azon apropóból kerítettem sort, hogy épp óriási zuhé volt, és nem tudtam elmenni az uszodába. Ha itt esik az eső, akkor azt centiméterekben, és nem milliméterekben mérik!

Ez itt a központi tér, ahol a diákok mindig találkozni szoktak, ha valahova mennek. Ha itt leül az ember, akkor 5 percen belül biztosan egy ismerősbe botlik, hisz itt van a főbejárat is.


Ez egy sétaút, amin a többi blokkot meg lehet közelíteni:


Minden reggel itt szoktam reggelizni, és mindig egy szendvicset és egy főtt tojást veszek, teával, feltéve hogy 11 előtt felkelek. :)



Ez is a kedvenc helyeim egyike, a Waffle Shop, ahol gofri-t lehet kapni, és én gyakran élek ezzel a lehetőséggel, rendszerint az extra csokis változatot választva.



És ha minden megvan, itt ülök le, a foodcourt-on (menza), ahol egyébként ebédelni és vacsorázni is szoktam. Tök jó hogy itt egyáltalán nem kell főzni tudni, az ember mindig talál valamit, és az egész olcsóbb, mintha én venném meg az alapanyagokat.



Ez pedig a híres-hírhedt mosoda, a pénzelnyelő, hideg vízzel mosó mosógépekkel és szárítókkal. Néhány blokkban már lecserélték ezeket, de az új berendezések használati díja 1 dollárra emelkedett a 40 centről, viszont továbbra is csak 20 centeseket lehet bedobálni. Ez azt jelenti, hogy hetente kb. 20 darab 20-ast kéne összegyűjteni ahhoz, hogy az ember egy színes és egy fehér mosást tudjon csinálni.



És ha esik, akkor itt bizony minden vizes, 10 perc után már óriási tócsák tudnak kialakulni, az egész olyan, minthogyha egy gigászi autómosóban lennénk. Ezeket a képeket 15 perccel az eső eleredése után csináltam.


Viszont 1 órával az eső után megint minden száraz!

A félévet én a részemről egyébként majdnem lezártam, a projekteket mind elkészítettük, prezentáltuk és leadtuk. A vizsgák majd csak 27-én kezdődnek, úgyhogy addig most egy kis pihi van, lehet menni szórakozni és utazni. :)

Gabi