Vizsgák, 2. rész

Hát, szerencsére ez sem lesz trilógia. Szombaton ugyanis végeztem!!!

Pénteken volt az E-Commerce Business Models vizsga, ami végül könnyűnek bizonyult, már 1,5 óra után végeztem, és ahogy láttam, mások is. Ezzel csak az a baj, hogy ha mindenki jól teljesít, akkor sem kap mindenki ötöst. Ugyanis a pontok szerint rangsorolják az embereket, és maximum a legjobb 25% kaphat ötöst. Ha csak fél pont a különbség a 25% és az 50% között, akkor is. Különben a tanárnak be kell számolnia egy bizottság előtt, hogy miért lettek ilyen jók az eredmények! És persze ezt egy tanár sem akarja, inkább nem ad ötöst. Tehát egy könnyű vizsgának nem örül az ember! (Jujj! Azért ez nagyon más, mint Magyarország!)

A szombati Customer Relationship Managementtel is hasonló volt a helyzet. A vizsga előtti este kihirdették, hogy ki hogyan teljesített a félév során. Az a gáz, hogy még a legrosszabb is 75% felett volt! A tanár csak annyit fűzött hozzá, hogy aki javítani akar, az tanuljon a vizsgára. Ezek után szerintem a fél csoport le sem feküdt. Milyen jó, hogy akkor én a konditeremben voltam, és utána már nem olvastam el az email-eket. Így legalább nyugodtan tudtam aludni. :)

Miután megvolt a vizsga, kiosztották a lepontozott projektünket is. Persze én rögtön láttam, hogy van itt egy-két vitatható pontlevonás, úgyhogy jó magyar szokásom szerint hétfőn mentem is reklamálni. :) Teljes 2 pontot sikerült javítani! (79 helyett 81 a 100-ból.) Ez az évvégi összesítésben azt jelentette, hogy teljes 0,6 ponttal többünk lett! (szintén a 100-ból) Ez viszont azt jelentette, hogy 4-5 hellyel előrébb kerültünk a rangsorban. Ennyit életemben még 0,6 pontért nem küzdöttem. Nagy itt a verseny! :)

Ha van otthon USA Dollárotok, akkor ellenőrizzétek, hogy nem járt-e le a szavatossága! Délkelet-ázsia szegényebb országaiban ugyanis csak az újabb bankjegyeket fogadják el, mert a régieket könnyű hamisítani. Sajnos nekem volt egy-két példányom még 1996-ból, úgyhogy azokat be kellett cseréltetnem, persze megfelelő tranzakciós díj fejében. Valaki ezzel is jól jár, és az megint nem én vagyok.

Szombat este persze meg kellett ünnepelnünk a vizsgák végét, úgyhogy a Katival elmentünk a hajós partira.

Meglepő módon ez annyit jelentett, hogy egy hajón volt a parti. Úgy volt, hogy a Melinda is jön, de aztán ő lebetegedett. Ott volt még…

…izé, a nevét nem tudom, de a telefonszáma 9148-03xx. ;) (az xx részt a magánszféra védelméről szóló törvény nevében nem adhatom ki) :)
A parti elfogadható volt, habár szerintem a szervezőknek nem sikerült elég embert összehozniuk, túl drága volt a jegy, és így nem jött elég diák. Sok volt viszont a már 1-2 éve dolgozó fiatal, meg az indiai cserediák. Helyiek és európaiak a megszokotthoz képest alulreprezentáltak voltak. Mindenki a vizsgákra tanult?
A szervezőbizottság főnöke természetesen az alkalomhoz illően öltözött…

… és azért az NUS-ről is volt ott egy két ember.
Összességében érdekes volt táncolni a dülöngélő hajón. Láttuk a város fényeit távolabbról, hajókáztunk Sentosa körül, elmentünk nagy-nagy tankhajók mellett, élveztük a szelet és a tenger sós páráját.
Nekem ennyi épp elég is volt, de a Katinak még tanulnia kellett egy nagyon nehéz vizsgára, úgyhogy ő elment egy afterpartira, és csak valamikor reggel 7 körül került elő. :)

Oh, hogy el ne felejtsem, boldog karácsonyt mindenkinek!

Mi csütörtökön indulunk 1 hónapos ázsiai körutunkra, úgyhogy én is számítógép-elvonókúrán leszek. Azoknak, akik internet-függőségben szenvednek (nevek említése nélkül, pl. P. Balázs, Cs. Ádám, és egyre többen), tudom ajánlani Burmát/Myanmar-t (ez ugyanaz az ország, két különböző néven), ahol a már 15 éve hatalmon levő katonai diktatúra mindenkit megkímél nem csak az internettől, de a mobiltelefóniától is!

Szóval részletesen az útiterv:

• Dec 7: Irány Phuket! (Tájföld)
  
• Dec 8-10: Fekvés Phi Phi szigetén, a valószínűtlenül kék tenger partján.
  
• Dec 11: Buszozás Bangkok-ba. (Csak 15 óra, nem vészes.) (Jajajaj)
  
• Dec 12: Shopping
  
• Dec 13: Reggel repülünk Yangonba, Myanmar 2006. február 19.-e óta csak volt fővárosába.
  
• Dec 14-24: kavarunk Myanmaron belül, és meglátogatunk vagy 200 pagodát meg templomot.
  
• Dec 25: Visszarepülünk Szingapúrba, és ruhákat mosunk, meg az Orchard Road-on sétálunk.
  
• Dec 26: Korán reggel megyünk Jakartába, ahol a Kati mamáját bevárjuk a reptéren.
  
• Dec 27- Jan eleje: Utazunk Bali felé, és közben megnézzük az útba eső városokat.
  
• Jan xx: Igen, végre Balira értünk! Ismét jöhet egy kis szieszta!
  
• Jan 9: Utazás vissza Szingapúrba, mert kezdődik a második félév. :(
  

Úgyhogy mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok, és ha lesz rá időm, akkor 25.-én még megírom, hogy milyen volt az első rész.

Gabi